Ahogyan a hét elején megírtuk, a magyar kormány módosította azt a rendeletét, amellyel az Ukrajnából érkező háborús menekültek magyarországi elhelyezését és ellátását szabályozza. Elképesztő módon kikerült a támogatottak köréből a teljes kárpátaljai magyar lakosság, akik több tízezren menekültek Magyarországra az ukrán-orosz háború kezdete óta. Ennek a várható súlyos következményeiről már írtunk: nem csak utcára kerül augusztusban több ezer kisgyerekes család, de fennáll a veszélye annak is, hogy egyéb megoldások híján visszamennek Ukrajnába, ahol a családfenntartó apákat és a felnőttkorú fiúkat elvihetik a frontra.
Azonban nem csak a kárpátaljai magyaroktól vonja meg az állam a segítséget; csak 13 ukrán megyét ismert el a kormány háborús területként. Hogy ezt hogyan sikerült összehozniuk, az minden szakember előtt rejtély.
Elég csak a júniusi orosz rakéta- és dróntámadások térképére tekinteni, amiből kiderül, hogy az elmúlt 30 napban is voltak harci műveletek legalább öt olyan megyében, amik a magyar kormány szerint nem minősülnek háborús területnek.
Mi is szállásolunk el anyukákat a gyerekeikkel, akik olyan belső-ukrajnai területekről érkeznek, ahol rendszeresek a légitámadások, mégsem lesznek jogosultak a magyar állam segítségére. A velük készített interjúkat a kialakult élethelyzetükről július második hetétől a weboldalunkon publikáljuk.
Ha pedig a lista összeállításában segédkező Külügyminisztérium és Honvédelmi Minisztérium nem látja át kellően az ukrajnai eseményeket, a MigAid kollégái szívesen segítenek az adatgyűjtésben és azok értelmezésében. Addig is remékenykedünk abban, hogy mielőtt augusztusban ezrével rakják ki a szállókról a menekülteket, a kormány talál egy megoldást arra, hogy ne mi legyünk az az európai ország, ahol a legtöbb menekült él az utcán.
